A nemzeti törvények értelmében a csődhöz hasonló helyzet
:
Ajánlatkérő rögzíti, miszerint a kizáró okra vonatkozó jelen pontban foglalt adatrögzítés („A nemzeti törvények értelmében a csődhöz hasonló helyzet”) részben technikai bejegyzés. AK nem egyenként határozza meg a kizáró okokat, hanem összefoglalóan a következők szerint: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll. A Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján Ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki részéről a kizáró ok az eljárás során következett be. Megkövetelt igazolási módok; I. Előzetes igazolás: Igazolási mód az ajánlat benyújtásával egyidejűleg a Kbt. 67. §, 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet (Kr.) 2-7. §-ai szerint szükséges. Az ajánlatban a Kbt. 67. § (1) bekezdésére tekintettel (mind a magyarországi letelepedésű, mind a nem Magyarországon letelepedett) ajánlattevőknek, valamint adott esetben az alkalmasság igazolásában résztvevő gazdasági szereplő(k)nek a Kr. 4. § szerint egységes európai közbeszerzési dokumentumban (EEKD) szükséges nyilatkozniuk előzetes igazolásként a kizáró okok fenn nem állásáról. Az alátámasztó igazolásokat a Kbt. 69. § (4) bek. szerinti ajánlatkérői felhívásra szükséges benyújtani. Ajánlatkérő hivatkozni kíván továbbá a Kr. 4. § (1a), (1b) bekezdéseiben, valamint a Kbt. 62. § (1a) bekezdésében foglaltakra. A kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozóan a közbeszerzés megkezdését megelőzően kiállított igazolások is benyújthatóak (felhasználhatóak) mindaddig, ameddig az igazolásokban foglalt tény, illetve adat tartalma valós. Az AK – ellenkező bizonyításig – az adat valóságtartalmát a részvételre jelentkező erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül vélelmezi. A Kr. 15. § (1) bekezdése alapján ajánlattevőnek az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet vonatkozásában csak az EEKD-t szükséges benyújtani a Kbt. 62. §-ában foglalt kizáró okok hiányának igazolása érdekében. Felhívjuk a figyelmet a Kbt. 67. § (3) bekezdésére, valamint a Kr. 3. § (3) és (5) bekezdésére. Azon alvállalkozók tekintetében, amelyek nem vesznek részt alkalmasság igazolásában, az ajánlattevőnek a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot kell benyújtani Felhívjuk a figyelmet a Kr. 12-14. § és 16. §-ára és a Kbt. 64. § szerinti öntisztázás lehetőségére. Az ajánlatban be kell nyújtani a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján az ajánlattevő azon (EKR űrlap szerinti) nyilatkozatát, hogy nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez az előírt kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. II. Igazolási mód a bírálat nyomán: Ajánlatkérő a bírálat és értékelés alapján [Kbt. 69. § (4)] a potenciálisan nyertes - illetve döntése szerint a következő potenciálisan nyertes ajánlattevő(k)től [Kbt. 69. § (6) bek.], továbbá az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő(k)től – megfelelő határidő tűzésével – a Kr. 1-16. § szerinti igazolások, nyilatkozatok benyújtását kéri. - Megkövetelt igazolási mód magyarországi letelepedésű ajánlattevő vonatkozásában: a Kr. 8. § előírásai szerint; - Megkövetelt igazolási mód nem magyarországi letelepedésű ajánlattevő vonatkozásában: a Kr. 10. § előírásai szerint. A Kbt. 69. § (4) bek. szerinti felhívásra benyújtandó Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti nyilatkozattal összefüggésben AK a következőket rögzíti: A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró ok vonatkozásában be kell nyújtani az AT nyilatkozatát a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pénzmosásról Szóló Törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa személyazonosító adatainak, adóazonosító adatainak, külső nyilvántartás szerinti személy-, illetve adóazonosító adatainak, valamint érdekeltségének a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)–b) vagy d) alpontja szerinti jellege és mértéke közlésével; ha a gazdasági szereplőnek nincs a Pénzmosásról Szóló Törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy az erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges megtenni. A Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja vonatkozásában benyújtandó nyilatkozat szabatosságának (és a nevezett jogszabályhely megfelelő értelmezése érdekében) ajánlatkérő felhívja a figyelmet a következő jogszabályi rendelkezésekre: A Pénzmosásról Szóló Törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontjaiban foglaltak szerint: „38. tényleges tulajdonos: a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben d) alapítványok esetében az a természetes személy, da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, Karakterkorlátozás miatt folytatás a „Csőd” megnevezésű kizáró okra vonatkozó rovatban
Csőd
:
Karakterkorlátozás miatt folytatás „A nemzeti törvények értelmében a csődhöz hasonló helyzet” megnevezésű kizáró okra vonatkozó rovatból: dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy dd) a da)–dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár,” A Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében foglaltak szerint: „Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.” AK felhívja a figyelmet, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti kizáró ok vonatkozásában benyújtott nyilatkozatban ajánlattevő kizárólag akkor nyilatkozhat akként, hogy nincs a Pénzmosásról Szóló Törvény szerinti tényleges tulajdonosa, ha a fenti jogszabályhelyekre tekintettel alátámasztható e nyilatkozata. Az ajánlattevőnek az ajánlatában a közbeszerzési eljárásban történő benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy ajánlata, tekintetében fennáll-e az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a közbeszerzési vagy koncessziós szerződés odaítélésére vonatkozó tilalom a 321/2015. Kr. 1.§ (9) bekezdésében foglaltak alapján.