Leírás
:
A Budapest VIII. kerület Palotanegyedében, a Bródy Sándor utca - Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen található, különféle rendeltetésű 8 db épület, melyeknek teljes és részleges bontása és hozzá kapcsolódó egyéb bontási tevékenységek elvégzése történik azzal, hogy 1 db épület egy része elbontásának az utcai homlokzat megtartása miatt az építés kivitelezése alatt kell megtörténnie. Az összes bontással érintett épület az Országos Építésügyi Nyilvántartásban azonosítóval bejegyzett műemléki környezetben, egy helyrajzi számon található (a 1088 Budapest, VIII. kerület, 36582 helyrajzi számú ingatlan), melyen bontással egyebekben nem érintett műemlék épületek is elhelyezkednek. A területen található bontandó épületek: 100 m2-es nagyságrendre kerekített hasznos alapterület (m2) Elszállítandó bontott anyag tervezett mennyisége (m3) B/1 Magyar Rádió épülete, kazánház, bunker: 8 400 m2, 7 600 m3 D/1 Rádió épülete: 1 800 m2, 1 400 m3 D/2 Rádió Archívum és stúdiók: 6 500 m2, 7 500 m3 D/3 Rádió Archívum és stúdiók: 4 200 m2, 6 200 m3 D/4-6 Rádió Archívum és stúdiók: 3 300 m2, 5 200 m3 D/5 Rádió Archívum és stúdiók: 2 600 m2, 2 700 m3 D/7 Rádió Archívum és stúdiók: 4 000 m2, 5 500 m3 D/8 Garázs és műhely: 1 800 m2, 1 400 m3 Összesen: 32 600 m2, 37 500 m3 B/1 épület: Az egykor a Magyar Rádió irodaházaként funkcionáló épület H alaprajzú, 5 emeletes, lapostetős, 1966 és 1969 között épült. Alapterülete cca. 8400 m2. D/1 épület: A Bródy Sándor 5-7. szám alatt található épület egykor a Magyar Rádió épülete volt. A két épületrészből álló építmény 3 emeletes, U-alakú, zártsorúan kapcsolódik egymáshoz és a szomszédjaihoz, alapterülete cca. 1 800 m2. Tetőszerkezete cserépfedésű, a kiugró részek korcolt fémlemez fedést kaptak. Az utcai homlokzat és az utcai traktus nem bontható. D/2 épület: A Festetics-palota szomszédságában álló épület egykor a Magyar Rádió Archívumának adott otthont. Pince, földszint és 4 emelet magaságú, alapterülete cca. 6 500 m2. D/3 épület: A rádióstúdiókat magában foglaló úgynevezett Stúdió Palota fölszint+2 emelet magas, historizáló stílusú, magastetős, cserépfedésű épület, melyhez egy 4 emeletes, újabb építésű lapostetős épületszárny csatlakozik. Alapterülete cca. 4200 m2. A D/3-as épület eredetileg különálló volt, azonban később egy átvezető szárnnyal hozzákapcsolták a D/1-es épület keleti szárnyához. Az épület előtt található a bejárati előtérként funkcionáló homorú tetejű, fém szerkezetű Pagoda épület. D/5 épület: A Szentkirályi utcán hátra húzva, zártsorúan beépített, ötemeletes lakóház. Korcolt fémlemez fedésű manzárdtetős, mely 1933-ban épült. Alapterülete cca. 2600 m2. D/4-6 épület: A Szentkirályi utcán található épület, közvetlenül a D/5 és a D/7 épületek által zártsorúan közrefogva. Alapterülete cca. 3300 m2. Pinceszintje a környező épületekkel megosztott, felette földszint és négy emelet + tetőtér helyezkedik el. Alacsony hajlásszögű, korcolt fémlemez fedésű nyeregtető fedi. Az utcafronton lévő D/6-os épület egybeépült a D/4-es nevű egyszintes, lapostetős stúdióépülettel. D/7 épület: A Szentkirályi utcán található, zártsorúan beépített, eredetileg lakóházként funkcionáló épület 1929-ben épült. Alapterülete cca. 4000 m2. Fedése pala héjazatú nyeregtető. A pince és földszint felett 5 emelet található. D/8 épület: A telek belső udvarán elhelyezkedő épület jellemzően raktár- és kiszolgáló funkciót lát el, alapterülete cca. 1800 m2. A magasabb épület a pincén kívül földszinti és két emeleti szinttel rendelkezik, melyben gépházak, irodák és raktárak helyezkednek el. Magastetős fedése korcolt fémlemezzel borított. Mellette található a fűrészfogas alaprajzi tagolású földszintes, lapostetős szárny, melyben mára leginkább lomtárnak használt egykori garázsok és irodák helyezkednek el. Az épület alatt a szomszédos épületekkel összefüggő pincerendszer található. A 1088 Budapest, VIII. kerület, 36582 helyrajzi számú ingatlan a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 100%-os tulajdonában áll. A bontási munkák munkaterület átadásáig többoldalú megállapodások jönnek létre, egyrészt az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint építtető és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, mint tulajdonos közt, másrészt az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint építtető, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, mint tulajdonos és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, mint területhasználó közt. Ezek az együttműködési megállapodások biztosítják majd a birtokjog átadásának feltételeit és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap telken belüli nem bontandó épületekre vonatkozó használati feltételeit. A nyertes ajánlattevő nevesítetten is kiemelt feladatát képezi továbbá a bontási területen jelenleg található, földfelszín alatti olajtartály(ok) feltárása és eltávolítása, a bontandó épületek és kapcsolódó szerkezetek azbesztmentesítése, a külső szolgáltatók hatáskörébe tartozó közműnyilatkozatok aktualizálása (az Antenna Hungária által bérelt, vagy tulajdonolt közművekre is), valamint a Telekom tulajdonában álló mobil adótorony költöztetése is. A bontási munkálatokhoz szükségszerűen kapcsolódó szolgáltatói engedélyek (különösen területfoglalás, őrzés-védelem, elektromos-, víz-, csatorna-, távhő- és gázszolgáltatás) beszerzése szintén a nyertes ajánlattevő feladata, amelynek költségeit az érintett hatóság, szolgáltató dokumentációban foglaltak szerint igazolása alapján a nyertes ajánlattevő köteles viselni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 22. § (1) bekezdésében foglalt előírások értelmében a lelőhely földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni, amelynek módszere a Kötv. 22. § (3) bekezdés ad) pontjának figyelembevételével régészeti megfigyelés a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete által készített Előzetes Régészeti Dokumentációval összhangban.
Az eljárás legfontosabb jellemzői
:
A tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogcíme a Kbt. 85. § (2) bekezdés d) pontja, azaz az ajánlatkérő a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással, ugyanis a piacon elérhető bontási technológiáknak speciálisan a közbeszerzés tárgya szerinti feladatok elvégzéséhez igazítása az ajánlattevők egyedi eszköz- és gépparkjától függően lehetséges, amely hozzáigazítás a közbeszerzési eljárás második, ajánlattételi szakaszában, a tárgyalások során történik. A bontási technológiát a fentiek okán tehát előzetesen nem lehetséges olyan pontossággal, egyértelműséggel megadni, amely lehetővé tenné nyílt eljárás alkalmazását, így a felek közötti tárgyalások elengedhetetlenek. Ajánlatkérő a Kbt. 87. § (1) bekezdése alapján tájékoztatja az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplőket, hogy a vállalkozási szerződéstervezetben meghatározott fizetési feltételek, a teljesítési biztosíték mértéke, a kötbér feltételek, valamint a részvételi felhívás II.2.4) pontjában ismertetett beszerzési igény jelenti azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről ajánlatkérő nem fog tárgyalni. A tárgyalás tervezett főbb szabályai: Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel együttesen, több tárgyalási fordulóban tárgyal az ajánlati árról, a műszaki tartalomról, valamint azokról a szerződéses feltételekről, amelyek nem tárgyai a felhívás VI.3) További információk jelen alpontjában felsorolt minimumkövetelményeknek. A tárgyalás során az ajánlattevő(k) módosításokat, javaslatokat fogalmazhatnak meg a szerződéses feltételekkel kapcsolatban, azzal, hogy az ajánlattevő(k) által javasolt elemek közül ajánlatkérő kiválaszthatja azon szerződéses feltételeket, amelyek mentén szerződni kíván a nyertes ajánlattevővel. A bontástechnológiai és bontásszervezési projektterv tekintetében az ajánlatkérő külön tárgyalási fordulóban kíván tárgyalni, amelynek célja, hogy az érintett gazdasági szereplők között, valamint az egyes gazdasági szereplők és az ajánlatkérő között is konszenzus alakuljon ki az alkalmazni kívánt bontási technológia tekintetében, ezáltal a választott megoldás biztosítsa az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód alapelveinek jelen eljárásban történő érvényesülését. A tárgyalás lefolytatásának végleges menete és az ajánlatkérő által előírt végleges szabályai, valamint az első tárgyalás időpontja a Kbt. 87. § (2) bekezdésében foglalt jogszabályi előírások figyelembe vételével az ajánlattételi felhívásban kerül majd rögzítésre.