Leírás
:
1. Határidőhosszabbítás: Megrendelő az 1. számú mellékletben felsorolt pótmunkákat rendelte meg a Vállalkozótól, mindösszesen. A pótmunkák elvégzése az előfeltételét képezi Beruházás a jelenleg hatályos műszaki és pénzügyi ütemterv szerinti folytatásának, amely ezáltal a műszaki és pénzügyi ütemterv és a Szerződés 1.2.2.1. pontja szerinti határidők módosítását teszik szükségessé. A módosított műszaki és pénzügyi ütemterv jelen szerződésmódosítás 2. számú mellékletét képezi. A fentiek következtében szükségessé vált a Szerződés módosítása a rendelkező részben foglaltak szerint. Felek rögzítik, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdésének c) pontja szerint a) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre, b) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Az épület felújításának tervezési szakaszában a tervező részben az általa fellelt korábbi tervdokumentációk, egyéb források alapján, részben a vonatkozó általános és ágazati jogszabályok (1997. évi LXXVIII. Tv, 253/1197.(XII.230.) Korm. rendelet, …) Magyar Szabvány és Eurocode szabványok előírásainak megfelelően határozta meg az egyes épületszerkezeteket, azok teherbírását. A tartószerkezet elemeit (födémek, falszerkezetek) meghatározott, jellemző pontokon elvégzett roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatokkal mérte fel, melyből elméleti modellezés és számítások alapján építette fel a teljes szerkezetek anyagát, rétegrendi kialakítását, teherbírását. Szemrevételezés alapján határozta meg az építés óta eltelt idő alatt bekövetkezett állagromlás mértékét, s ez alapján tett javaslatot a szükséges szerkezet megerősítésekre is. Ezen vizsgálatokra több helyen hivatkozik is a kiviteli tervek részét képező „Tartószerkezeti műszaki leírás és számítási melléklet” elnevezésű dokumentációba, amelyben megállapításra került, hogy „(…) mérlegelve a használati tapasztalatok valamint az ellenőrző szilárdságvizsgálatok és statikai számítás alapján a Kőszegi volt MÁV Nevelőotthon tartószerkezeteinek nagyobb része megfelelő illetve tűrhető állapotúnak minősíthető, amelyek a további biztonságos használatra a szakvéleményben előírt illetve a kiviteli tervben meghatározott szerkezeti javítások és helyreállítási munkák szakszerű elvégzése után a terhelés korlátozása nélkül maradéktalanul alkalmasak! (…) Az épületegyüttesnek az előzőekben megnevezett egyes szerkezetei, így a poroszsüvegboltozatos födém egy részének acélgerendái és a középső épületszárny négyszintes monolit vasbeton kereteinek zárószinti elemei, keretoszlopai és keretgerendái, valamint a sűrűbordás monolit vasbeton födém egyes bordái az ellenőrző számítás szerint a mértékadó igénybevételeknek nem felelnek meg, ezért állapotuk a további használat szempontjából nem megfelelőnek minősül! Ezeknek a szerkezeti elemeknek, szerkezeti részeknek a kiegészítése, szerkezeti megerősítése az épület további biztonságos működése szempontjából elengedhetetlen, azok konkrét megoldását a szerkezeti kiviteli tervek tartalmazzák” A közbeszerzési eljárás során tett helyszíni bejáráson nem volt tapasztalható eltérés a tervek szerinti és a tényleges állapot között, mely kérdéseket vetett volna fel az épület tartószerkezeti váza, annak valós állaga, teherbírása kapcsán. A nyertes kivitelező a munkaterület átvételét követően elvégezte az épület teljes kiürítését és elkezdte a részletes feltárásokat annak érdekében, hogy a tartószerkezeti kiviteli tervfejezet alapján elvégezhesse a szükséges megerősítéseket, beavatkozásokat. A feltárások során a meglévő rétegrendek és szerkezeti állapot vonatkozásában nagy mértékű eltéréseket talált a tervekben foglaltakhoz képest, ezért tartószerkezeti szakértői véleményt készíttetett az észlelt eltérések és szerkezeti károsodások dokumentálására, melyet megküldött Építtetőnek. Ezt követően Építtető a szakértői véleményeknek megfelelően az észlelt szerkezeti károsodások miatt a szerződéses ajánlat szerinti megerősítések helyett a hosszú távú használat és fenntartás érdekében új tartószerkezetek beépítését kérte, így az eredeti javítási munkák elmaradó tételként, az új szerkezet pótmunkaként kerültek megrendelésre a tartalékkeret terhére. Mivel a megrendelt pótmunkák okán az eredeti vállalási határidő megnövekedett, ez szerződésmódosítás keretében volt rendezhető. Tekintettel arra, hogy a tartószerkezetek takart (vakolt, festett, padló és falburkolatokkal, álmennyezettel ellátott) szerkezetek, így sem Ajánlatkérő sem Megrendelő nem láthatta előre, hogy a Kiviteli tervdokumentációban megmaradónak jelölt födémszakaszok tényleges állapota rosszabb, ez a bontási munkákat megelőzően nem volt észlelhető, Ajánlatkérő és Kivitelező nem számolhatott azzal, hogy megtartásuk esetén jelentősen meg kell erősíteni azokat, amely megerősítések azonban hosszú távú üzemeltetési problémákat okozhatnak. Az Műszaki előrehaladási Ütemtervben szereplő egyes munkafolyamatok időszükségletének meghatározása a szükséges technológiai idők figyelembevételével került meghatározásra. A Kivitelező által kimunkált ütemezésben az egyes munkarészek/munkafolyamatok vonatkozásában szereplő prognosztizált időtartamokat alátámasztottak. 2. Pótmunka elszámolása Felek rögzítik továbbá, hogy a Megrendelő által már megrendelt pótmunkák és a Vállalkozó által benyújtott indikativ pótmunkák nagyságrendje - a Beruházás megvalósulásának távoli időpontjából és a Szerződésben jelenleg meghatározott pótmunka-elszámolási rendelkezésekből is adódóan - aránytalan és indokolatlan finanszírozási terhet jelentenének a Vállalkozó részére (különös tekintettel az utóbbi időben tapasztalható építőipari áremelkedésre is), így szükségesnek tartják, hogy a pótmunka elszámolására vonatkozó rendelkezéseket a Beruházáshoz kapcsolódóan a Megrendelő és a Vállalkozó közötti pénzügyi egyensúly megőrzése céljából megfelelően módosítsák a Szerződésben.