További információk
:
A Projekt műszaki átadás-átvételi eljárása 2023. október 31. napján sikeresen lezárult, azonban a Szerződés a Kötbérterhes Befejezési Határidő elteltének ellenére továbbra is hatályban van, melynek megerősítésére 2024. szeptember 4. napján a szerződő felek között hatályban tartó jegyzőkönyv jött létre. Tekintettel arra, hogy a Vállalkozói Díj változása a szerződéses ellenérték, de minimis értékhatár alatti változásával jár, Szerződő Felek a Szerződést a Kbt. 141. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján kívánják módosítani. A Kbt. 141. § (2)-(3) bekezdései az alábbiak szerint rendelkeznek. „(2) A szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt; b) szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át; valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. (3) A (2) bekezdést arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek. Nem alkalmazható a (2) bekezdés a szerződésmódosításra akkor, ha a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékét a szerződésmódosítást követő értékét figyelembe véve határozta volna meg.” A Kbt. 141. § (3) bekezdése szerint a fenti szabályokat arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek. A Kbt. 141. § (2) bekezdésében szereplő mértékig tehát egyéb körülmény vizsgálata nélkül módosítható a szerződés, feltéve, ha a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez. Tekintettel arra, hogy a tárgyi változtatás értéke (nettó 1.348.576.969,- Ft) 7,7 %-os változást jelent az eredeti szerződés értékhez (nettó 17.487.000.000,- Ft) viszonyítva, amely nem éri el a jogszabályban meghatározott eredeti szerződéses érték 15 %-át, sem az uniós értékhatárt (2.120.223.300,- Ft) nem éri el, továbbá nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez, így a módosítás megfelel a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. II.2. Adatváltozás és a Szerződés pénzügyi fedezetének módosítása a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglaltakra hivatkozással Az Építési és Beruházási Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaságok megszüntetéséről, az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet szerint a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2023. január 1-jével megszűnt és feladatait jogutódként az Építési és Beruházási Minisztérium vette át, amely Minisztérium megnevezése Építési és Közlekedési Minisztériumra (továbbiakban: ÉKM) módosult 2022. november 22. napjától a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V.24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 467/2022. (XI.21.) Korm. rendelet 16.§ alapján. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a jogutódlás következtében 2023. január 1. napjától tárgyi projekt építtetői feladatait átvette (székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány utca 5., adószáma: 15847397-2-41, PIR törzsszám: 847395). Az ÉKM feladatátvétellel párhuzamosan 2023. január 1 napjától a Projekt forrása az alábbiakra változott: Központi költségvetés XLV. Állami beruházások fejezet, 2. Közlekedési beruházások cím, 1. Közlekedési célú központi kezelésű előirányzatok alcím, 2. Állami közútfejlesztési beruházások jogcímcsoport, ÁHT azonosító 401106. Az ÉKM jogutódlásra figyelemmel szükségessé vált a tárgyi Szerződés vonatkozásában a megrendelői, kapcsolattartói adatok, valamint a Mérnök személyére vonatkozó adatok módosítása, ezzel egyidejűleg a szerződés pénzügyi fedezetének változása okán is szükségessé vált a Szerződés módosítása. *** A fentiek alapján Szerződő Felek a szerződést a Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján módosítják a jogutódlással összefüggő módosítások vonatkozásában. A Kbt. 141. § (6) bekezdésében rögzített szerződésmódosítási feltételek a jogutódlással összefüggő módosítások vonatkozásában az alábbiak szerint teljesülnek: „(6) A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.” A Megrendelő jogutódlása, megrendelői, kapcsolattartói adatok és Szerződés pénzügyi fedezetének változása a fenti rendelkezésekre figyelemmel nem lényeges módosításnak tekinthető. A módosítás nem határoz meg olyan feltételeket, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna. Megállapítható továbbá, hogy a módosítással a szerződés gazdasági egyensúlya nem változik meg a nyertes ajánlattevő javára és a szerződés tárgya sem kerül kiterjesztésre az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre.