További információk
:
A Kbt. 50. § (2) bek. b) szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indokolása: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a Kbt. Második része és a 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés c) pontja alapján arra tekintettel, hogy a szerződés műszaki-technikai sajátosságok miatt egy meghatározott gazdasági szereplővel köthető meg, mert az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére. A verseny hiánya nem annak a következménye, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát, a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozta meg. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás választásának indokolása Műszaki-technikai sajátosságok A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 1/2022. (IV.29.) OAH rendelet (Nukleáris Biztonsági Szabályzatok) 4. kötetének 4.6. A rendszerek és rendszerelemek műszaki állapotának fenntartása pontja a következő előírásokat tartalmazza a javítások és cserék végrehajtására vonatkozóan: 4.6.5.0600. A nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerelemek cseréjére való felkészülés részeként a tervezői és gyártóművi előírások, valamint az üzemeltetési, vizsgálati és karbantartási tapasztalatok figyelembevételével meg kell határozni a szükséges tartalék alkatrészek mennyiségét, és gondoskodni kell a rendszerelemek tartalékolásáról. 4.6.5.0700. A rendszerelemek tartalékolásával kapcsolatos tevékenységeket az engedélyes irányítási rendszere és jóváhagyott szabályozás alapján kell elvégezni. 4.6.5.0800. Az engedélyes a tartalék alkatrészek rendelkezésre állását folyamatosan figyelemmel kíséri, és olyan eljárást működtet, ami biztosítja a tartalékolt rendszerelemek használatnak megfelelő állapotban tartását és tárolási körülményeit, az esetleges öregedési folyamatok megelőzését, nyomon követését. A készletezés célja a nukleáris biztonság, a villamosenergia-termelés és a karbantartás-ellátás biztonságának szavatolása az atomerőművi rendszerek, rendszerelemek rendelkezésre állásának, funkcióképességének biztosításán keresztül. A GCN-317 főkeringtető szivattyúk állapotának ellenőrzése ciklikus revíziók során történik meg, és az állapot függvényében születik döntés arra vonatkozóan, hogy szükséges-e az egyes alkatrészek cseréje. A teljes GCN-317 főkeringtető szivattyú olyan beépített főberendezés, amely cseréje műszaki-fizikai szempontból kivitelezhetetlen. A jelen közbeszerzési eljárás során ennek megfelelően nem komplett berendezést tervez az ajánlatkérő vásárolni, hanem a rendszerbe beépített, meglévő főkeringtető szivattyúkhoz kíván alkatrészeket beszerezni. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. technológiai rendszereiben üzemelő, a GCN-317 főkeringtető szivattyú a VVER-440 típusú reaktorhoz tervezett és fejlesztett egyedi főberendezés, karbantartásához és javításához szükséges alkatrészek egyedi gyártmányú alkatrészek, kereskedelmi termékként a piaci forgalomban nem elérhetők. Más gyártóművek által készített, más méretű és paraméterű berendezések alkatrészeivel nem helyettesíthetők. Az alkatrészek meghibásodása, kopása, funkcióvesztése esetén a főkeringtető szivattyúk csak az alkatrészek cseréjével javíthatók, melyek minden esetben kizárólag az eredeti alkatrészeknek megfelelő geometriai méretűek és kialakításúak lehetnek. A piacon nem találhatók olyan alkatrészek, melyek az eredeti gyártóművi alkatrészek helyett felhasználhatók. Kizárólagos jog Az eredeti GCN-317 főkeringtető szivattyúkat a Paksi Atomerőmű beruházási időszakában a szovjet Központi Gépipari Tervező Iroda Egységes Szövetségi Állami Vállalat (FGUP „CKBM”) a „Szovjetunió Kormánya és a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya közötti, a Magyar Népköztársaság területén létesítendő atomerőmű építésében való együttműködésről szóló Megállapodás” keretében tervezte, gyártotta és szállította le a Paksi Atomerőműbe. A GCN-317 fő keringtető szivattyúkhoz szükséges alkatrészeket az FGUP „CKBM” fejlesztette, gyártmányterveiket és gyártástechnológiájukat szintén az FGUP „CKBM” készítette, a GCN-317 típusú főkeringtető szivattyú alkatrészek gyártásához szükséges valamennyi műszaki leírás szintén az FGUP „CKBM” cég szellemi terméke. Az FGUP „CKBM” cég 2008. augusztus 19-én oroszországi állami rendelet alapján átalakult, és Központi Gépipari Tervező Iroda Nyílt Részvénytársaság (OAO „CKBM”) néven jegyezték be. Az OAO „CKBM” 2015 márciusától AO „CKBM” (AO „CKBM”) Részvénytársaság lett. A gyártó cég átalakulása eredményeképpen a GCN-317 főkeringtető szivattyúk és az alkatrészek gyártmányterveivel, gyártástechnológiájával, gyártásához szükséges valamennyi műszaki leírással, és ennek alapján gyártásuk kizárólagos jogával az AO „CKBM” rendelkezik (székhely: Oroszország 190020, Szentpétervár, Obvodnij kanal rakpart, 138. ép., 1/B.). A főkeringtető szivattyúk beszerzésekor sem a szivattyúk, sem az egyes alkatrészeikre vonatkozó gyártmánytervek, a gyártástechnológia és a gyártáshoz szükséges műszaki leírás nem került a Paksi Atomerőmű tulajdonába, a Magyar Népköztársaság kizárólag a GCN-317 főkeringtető szivattyúkat és a hozzá tartozó üzemeltetési előírásokat és javasolt karbantartási előírásokat vásárolta meg. Az AO „CKBM” nyilatkozott arról, hogy a „Roszatom” Állami Vállalat tagja. A „Roszatom" Állami Vállalat 2016. augusztus 4-i 1/710-P számú rendelete értelmében minden, a „Roszatom" Állami Vállalathoz tartozó vállalat esetében az Orosz Föderáción kívüli atomerőművek számára történő berendezések és alkatrészek szállítása, valamint szolgáltatások nyújtása csak a központi szolgáltató cégként tevékenykedő AO „Rusatom Service"-en keresztül valósítható meg. Az AO „CKBM” nyilatkozatában megerősítette továbbá, hogy az AO „CKBM" által gyártott GCN-317 fő keringtető szivattyúk és alkatrészei szállítására, valamint az AO „CKBM" szolgáltatásainak nyújtására kizárólagosan az AO „Rusatom Service" jogosult, amely jelenleg Magyarország területén kizárólag a European Power Services Zrt.-n (1037 Budapest, Montevideo u. 3/A, 3. emelet 34/A; adószám: 27955116-2-41) keresztül jár el, amely az MVM Energetika Zrt. és az AO „Rusatom Service” vegyesvállalata. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a fentiekből adódóan nem rendelkezik olyan műszaki leírással (közbeszerzési műszaki leírással) és dokumentációval, mely alapján a közbeszerzés tárgya szerinti gyártást saját erőforrásból el tudná végezni, vagy más piaci szereplővel el tudná végeztetni. A Paksi Atomerőmű beruházásától és az egyes blokkok üzembe helyezésétől kezdődően ugyanazok a főkeringtető szivattyúk üzemelnek a Paksi Atomerőmű technológiai rendszereiben, és a Paksi Atomerőmű a blokkok élettartamának meghosszabbítása óta is ezeket üzemelteti. A javításokhoz, cserékhez szükséges alkatrészeket is az FGUP „CKBM”, majd a jogutód OAO „CKBM” és az AO „CKBM” gyártotta. A 307/2015. (X.27.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés c) pontja alapján annak indokolása, hogy az ajánlatkérő számára nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére A VVER-440 típusú reaktorral létesült atomerőművi blokkokban, kizárólag a CKBM által gyártott főkeringtető szivattyúk kerültek beépítésre. A GCN-317 típusú főkeringtető szivattyúhoz történő alkatrészek szállítása helyett más alternatívaként csak és kizárólag az atomerőművi blokkonkénti 6 db, összesen 24 db főkeringtető szivattyú - mely a Paksi Atomerőmű egyik főberendezése – egyidejű cseréje esetén lehetne fenntartani a működtethetőséget. Azonban ez nem reális alternatíva, hiszen a főkeringtető szivattyúk blokkonkénti, egyidejű cseréje nemcsak műszaki, technikai és hatósági engedélyeztetési (Országos Atomenergia Hivatal) nehézségeket okozna, és biztonsági kockázatot jelentene, hanem olyan aránytalan gazdasági feltételeket, kötelezettségeket keletkeztetne, amelyek szükségtelenek és észszerűtlenek, össze nem egyeztethetőek a közpénzek felhasználására vonatkozó hatékony és felelős gazdálkodás elvével, így a Kbt. alapelveivel sem. Mindaddig, amíg a főkeringtető szivattyúkon belül csak az elhasználódott alkatrészek cseréje szükséges a továbbműködéshez, nincs reális ok, indok és érv a teljes berendezés lecserélésére. A 307/2015. (X.27.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés c) pontja alapján annak indoklása, hogy a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozta meg A verseny hiánya annak a következménye, hogy a Paksi Atomerőmű létesítése során az akkor elkészített gyártási dokumentáció nem került az ajánlatkérő tulajdonába, melyre vonatkozóan az ajánlatkérő felhasználási jogot sem szerzett. A fenti körülmény miatt a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérő kénytelen szűkítő módon, a gyártási rajzszám és az alkatrész megnevezése alapján meghatározni, mert a beszerzési igényét kizárólag az eredeti gyártó termékével tudja kielégíteni. A közbeszerzés tárgyának ily módon történő meghatározása indokolt. Közszolgáltató ajánlatkérő a 307/2015 (X.27.) Korm. rendelet) 4. § (3) bekezdése alapján nem köteles indokolni a részekre történő ajánlattétel kizárását.